Ma is tegnap is olyan keszekusza minden...sehol nem találom a helyem,nincs se jó kedvem se rossz...pedíg ma még a nap is süt..."Itt van az ősz itt van újra..."Mondjuk Én szeretem de most valahogy semmit nem szeretek, egy valamit szeretnék el bújni a világ elöl.elbújni és többet elő nem jönni.Jó lenne ha az emberek az igazi valómat látnák nem egy cserfes,felszínes kislányt...furcsa...mert aki nem ismer csak úgy felszínesen az elsem tudná képzelni,hogy én tudok ilyen is lenni...szeretek nevetni,ha tudok...de most nem tudok...-képek jönnek mennek víziók úsznak jobbra-balra anélkül,hogy bármire is gondolni akarnék.megint erősek lettek a megérzéseim...és megínt nem bírok velük...nem tudom mit akarhatnak mondani...Egyhelyen lennék most szívesen...Párizsban...a tornyom alatt...most,hogy őszvan...az örök 2 kedvenc Párizs és az Ősz...komolyan most szedném a cuccom és mennék...ha tehetném...de nem tehetem...ha meglesz az az átkozott papír...már itt sem leszek...elmegyek egy kicsit a tornyomhoz...de kizárólag ősszel...az úgy a szép...
cupp